Nyomdai Kisokos

Alátöltés, rátöltés

Alátöltés az az eljárás, amikor az egymást fedő színek közül a világosabb színre pár tizedmilliméter „rátöltést” teszünk, azért, hogy elkerüljük a színek közötti rés megjelenését. Így a színek minimálisan átfedik egymást, és sehol sem fog megjelenni a papír (vagy egyéb nyomathordozó) alapszíne.

Állományformátumok

Rengeteg formátum létezik, de nyomdai felhasználás esetén csak pár fontosabb szabványt említenénk meg, amikkel rendszeresen találkozunk. Általában a fájl mögötti kiterjesztésből (fajlnev.PSD) lehet kikövetkeztetni (MacOS rendszer használata esetén ez nem minden esetben ennyire egyszerű, ott sokszor alapesetben ki van kapcsolva a kiterjesztések használata):

PSD – a Photoshop szoftver saját formátuma. Szerkeszthető anyagok esetében elterjedt (pl. óriásplakát, borítók, vagy bármilyen sok grafikai elemet és effektust tartalmazó anyag).

AI, PDF, CDR (EPS) – vektorgrafikus formátumok. Az AI az Adobe Illustrator, a CDR a CorelDraw saját formátuma, amik nem kompatibilisek egymással. Ma már vannak egyéb, nagyon jó szerkesztők is a piacon, mint például az Affinity termékcsalád, de ezek használata nem igazán elterjedt. A PDF egy, az Adobe által létrehozott „közös” formátum, amit szinte minden szoftver képes megnyitni és menteni is. Az EPS (vagy PS) postscript formátumok, amik az elmúlt egy évtizedben szinte teljesen kikoptak a mindennapi használatból. Előzőleg ez volt a levilágításhoz leginkább elterjedt formátum, de a PDF mára szinte teljesen kiütötte a piacról.

INDD, QXP – az INDD a mára (hazánkban) legelterjedtebb tördelőszoftver, az Adobe InDesign saját formátuma. A QXP a QuarkXPress (mára már alig használt, de régen abszolút piacvezető) tördelőszoftver által használt saját formátum. Ezek a formátumok optimális esetben nem tartalmaznak beágyazott képeket és betűkészleteket, így kezelhető marad a fájlméret, és sokkal gyorsabbá válik a munka mondjuk egy sok oldalas képeskönyv vagy magazin esetében.

.AFDESIGN – pár éves, és jelenleg minimális, de folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik a Serif cég Affinity programcsomagja, ami nagyon kedvező ára, kiváló teljesítménye és funkciókban gazdag működésének köszönhetően, hamarosan a nagyok mellé emelkedhet.

.JPG, .TIF – raszteres képformátumok, melyekkel gyakran találkozunk nyomdai anyagok leadása során. A .JPG az egyik „aduász” formátum, mivel kis méret mellett megfelelő minőséget képvisel, ha optimális beállításokkal mentik el a fájlt. A .TIF formátumot általában a veszteségmentes tömörítés, és a jó kompatibilitás miatt (szinte minden szoftver kezeli) kedvelik. Ez a formátum már jó ideje szintén képes a réteges (layeres) képek mentésére is például PhotoShopban.

Álló formátum

Minden olyan anyagot, amit állítva tudunk elolvasni, álló formátumnak nevezzük, függetlenül attól hogy névjegykártyáról, szórólapról vagy akár könyvről van szó. Érdemes megemlíteni, hogy ha nyomdai méretet ad meg, minden esetben először a vízszintes, majd a függőleges oldal méretét kell megírnia mm-ben (vagy esetleg centiméterben nagy méretű anyagoknál). Például egy álló A/4 kiadvány mérete helyesen: 210 x 297 mm.

Alnyomat

Minden olyan egyszínű flekket, színátmenetet, fotót, vagy bármilyen grafikai elemet, ami a szöveg alá kerül nyomtatásra alnyomatnak nevezünk. Minden esetben figyeljen oda tervezéskor, hogy a szöveg tökéletesen olvasható maradjon.

Aranyozás (prégelés)

Prégeléssel, vagy ahogy régen hívták – mikor még csak arany fólia létezett – aranyozással igazán különlegessé lehet tenni szinte bármilyen nyomdai anyagot. A legnépszerűbb alapszínek az arany, ezüst és króm, de ma már szinte bármilyen színben elérhetőek az alapanyagok. Ha igazán exkluzív megjelenést kíván kölcsönözni kiadványának, vagy szinte másolhatatlan biztonságra törekszik, akkor is kitűnő választás ez a fajta felületnemesítés.

Átdolgozott kiadás

Ha egy korábban már kiadott könyvet a népszerűsége miatt újra kiadnak, és módosítanak a tartalmán is, aktualizálják, javítják azt, akkor beszélünk átdolgozott kiadásról. Ebben az esetben szükség lesz új kiadói azonosítószámra, ISBN számra is.

Átfutási idő

Az átfutási időbe tartozik a megrendeléstől kezdve a szállításig tartó összes munkafolyamat. Minden esetben napokban történik a meghatározása. Egyszerűbb anyagoknál, mint névjegykártya, szórólap ez lehet akár egy-két munkanap, összetettebb kiadványok, displayek, POS anyagok esetében bonyolultságtól és tervezési időtől függően elérheti akár a 30 munkanapot is.

Átfordítás, buktatás

Ha az elő és hátoldalt egyszerre nyomják ki, majd a papír megfordítása után ugyanezt nyomjuk ki újra, akkor beszélünk átfordításról vagy buktatásról. Így gazdaságosabban és gyorsabban lehet kivitelezni bizonyos anyagokat. Átfordításról beszélünk, ha az adott ívet a rövidebb oldalán, és buktatásról ha a hosszabbik oldalán fordítjuk át nyomáskor.

Átmenő (átfutó) kép

Ha egy kép vagy grafikai elem átfut két (vagy leporelló esetén akár több) oldalon, akkor átmenő képről beszélünk. Ez a hajtás ellenére, az olvasónak egy képnek néz ki minden esetben. Ha ilyen típusú grafikában gondolkodik, kérjük minden esetben egyeztessen velünk a nyomdai leadás előtt, mert lehetséges hogy akár több milliméterrel is el kell csúsztatni a grafikát a kötészet miatt (főként ragasztókötés esetében fordulhat elő akár több milliméteres csúszás is), ellenkező esetben a kép a két oldalon nem megfelelően fog találkozni.

Banding

Azt az effektust nevezzük bandingnek, amikor a túl finom átmenetek lépcsőzetes formában szétesnek, elveszítik homogenitásukat. Ez általában egy kis zaj (2-5% noise) hozzáadásával könnyen orvosolható probléma.

Beakasztás

Ragasztókötés során, amikor a belíveket beragasztjuk a könyvtáblába (keménytáblás kötésnél) vagy a fedélbe (puhatáblás kötés esetében), ezt a folyamatot hívjuk beakasztásnak. Ma már ez szinte minden esetben géppel történik, de bizonyos esetekben még alkalmazzák a kézi kötészetet.

Behúzás, behúzott melléklet

Minden, a kiadványba be nem kötött, csak bel helyezett mellékletet behúzásnak nevezzük. Ezek jellemzően szórólapok, reklám célú egyéb kiadványok.

Beigazítás

A nagy példányszámú nyomtatás előtti ellenőrzések összességét nevezzük beigazításnak. Ide tartoznak az esetleges elcsúszások, vagy a színhibák korrigálása például.

Bekötés

Általában újságokban alkalmazzák, kisebb (vagy ritkán nagyobb) méretű anyagok bekötésére (ilyen például a Glamour napok kis méretű, több oldalas kiadványa).

Belív

Újságok, könyvek esetén, minden olyan lapot, ami nem a borító része belíveknek nevezünk.

Betűkészletek (fontok)

Ma már rengeteg lehetőségünk van, hogy egyedi betűkészletekkel dobjuk fel anyagainkat. Azonban fontos, hogy egyrészt ne essünk túlzásba, és igényes, tartalmunkhoz, mondanivalóhoz illő fontokat használjunk. Lehetőség szerint ne használjunk két fontkészletnél többet egy anyagban (egy a címeknek, egy a kenyér szövegnek)!

Fontos továbbá, hogy lehetőség szerint legális forrásból szerezzük be fontkészletünket. Erre ma minden stílust lefedve lehetőséget biztosít a Google az ingyenes betűkészletekkel, amiket nem csak nyomtatásban, de később weboldalunkon is használhatunk, így megőrizve cégünk egységes megjelenését minden platformon. Ma már igazán elérhető áron előfizethetünk az Adobe csomagjaira, amihez szintén megkapjuk a teljes Adobe Fonts kínálatát. Ha pedig valaki egyedibb betűkészletre vágyik, a Dafont oldalát ajánljuk figyelmébe.

Amikor leadja anyagait, vagy legyenek a pdf-be beágyazva a betűkészletek, vagy mellékelje őket külön nyomdába adáskor.

Biegelés

Azt az eljárást nevezzük biegelésnek, amikor a nyomtatott anyagot utólag „megtörik”, hogy ezzel segítsék elő a sérülésmentes, könnyű hajtást, nyitást vagy záródást. Ma már professzionális gépekkel történik mindez, a múltban azonban kézileg, úgynevezett „csontkéssel” készültek a biegelt termékek.

Brosúra

Általában irkafűzött, spirálozott, kis terjedelmű, kis méretű kiadványok. Jellemzően a gyors elkészülés és a költséghatékonyság miatt választják ezt a megoldást.

Cérnafűzés

Hagyományos, nagyon tartós kötészeti eljárás. A hajtott íveket egymásra helyezik, majd cérnával varrják össze azokat. Előnye, hogy nagyon tartós és időtálló kötést  biztosít, valamint hogy a könyv teljesen kinyílik, nem törik. Hátránya a magas előállítási költség és idő. Jellemzően csak keménytáblás, igényes, tartós használatra tervezett könyveknél használják.

Cián

A négyszínnyomás kék alapszíne.

Címoldal

Általában a könyvek harmadik oldala, ahol minden kötelező információt, jogi utalást, a mű címét, szerzőjét, kiadóját tüntetjük fel.

CMYK (négyszínnyomás)

Alapesetben minden nyomdai anyag a négy alapszín nyomásából áll össze. Ezek az alapszínek, CMYK (cyan (cián), magenta (magenta), yellow (sárga), black (fekete)) jelöléssel szerepelnek. A CMY színek adják a színes megjelenést, a K pedig a kontrasztot adja az anyagokhoz. A CMYK színtér lefedettsége kisebb, mint a monitorok által használt RGB színtér, ezért is fontos, hogy mindig a nyomdai színeket használjuk az előkészítés során, így nem érhet minket meglepetés a nyomáskor.

Cromalin,  vagy analóg proof

Hagyományos nyomdai gyártás esetén ez a fajta ellenőrző rendszer biztosítja a legtökéletesebb színvisszaadást. Fotótechnikai eljárással készül, a négy alapszínt tartalmazó fóliák felhasználásával. Nem a legolcsóbb módja az ellenőrzésnek, de nagy színhelyességet igénylő anyagok esetében még a mai napig a legtökéletesebb ellenőrző eszköz.

Denzitás

A nyomat fedettségének meghatározására használt mérőszám. Denzitométer használatával könnyen ellenőrizhető a megfelelő érték.

Digitális proof

Hasonlóan az analóg proofhoz ezt is a nyomatok színhelyességének beállításához, ellenőrzéséhez használjuk, azonban ez már gyakorlatilag egy speciális nyomtató segítségével készül, mellőzve az analóg eszközök használatát. Általában a digitális proof, próbanyomat azon a gépen készül mint a végleges anyag, így biztos eredményt kapunk. Az analóg nyomáshoz nem használható, mivel például egy ofszet gép nem alkalmas ennek elkészítésére, viszont az ára jelentősen kedvezőbb.

Direkt szín

Minden olyan színt, ami nem a négy alapszínből (CMYK) kikeverve kerül a nyomatra, direkt színnek hívunk. Általában ezek a színek a Pantone cég valamelyik színskálájáról kerülnek kiválasztásra. Általában az arculati színek ezen skálákról kerülnek kiválasztásra, így bárhová is visszük anyagainkat nyomtatni, mindenhol azonos végeredményt kell hogy kapjunk. Mivel egy adott szín másképp jelenik a különböző típusú hordozókon, így külön skála érhető el a fényes, vagy más néven coated, illetve a jobb nedvszívóképességű, vagy uncoated papírokhoz.

DPI

A felbontás meghatározására használt mérőszám. Azt határozza meg, hogy hány képpont lesz egy hüvelyken belül (Dots Per Inch). Minél nagyobb a szám, annál jobb minőségű lesz a végtermék, de minden nyomtatási technológiának van egy felső határa. Leadáskor azt szoktuk kérni, hogy a képek 1:1 méretben, 300 dpi felbontással kerüljenek felhasználásra. Ettől eltérő az óriás méretű anyagok nyomtatása, ahol általában 1:1 méretben 150 dpi-vel (vagy 72 dpi-vel) kérjük az anyagok leadását.

Egyszerű ellenőrzés (Soft Proofing)

Ez a lehetőség abban az esetben adott, ha egy megfelelő színtér lefedettségű, kalibrált monitorral dolgozunk. Fontos még, hogy eltérő megvilágításokhoz eltérő kalibráció szükséges. A kalibrálást céleszközzel szokás végezni (általában az X-Rite, a DataColor vagy az EIZO gyártmányait használják). Egy adott kalibráció, csak egy adott monitorhoz használható, nem vihető át másik eszközre.

Ellenőrzés (proofing)

Ha fontos egy kiadványnál a tökéletes színreprodukció, akkor minden esetben érdemes kimenni a gépindulásra a nyomdába, ahol minden ív a végleges, nagy példányszámú nyomás előtt még ellenőrizhető, módosíthatók a kívánt értékek, és ez alapján történik a teljes mennyiség legyártása. Digitális nyomásnál jóval egyszerűbb a helyzet, hiszen nem jelent többlet időt és költséget egy példány elkészítése sem.

Élmetszés

Amikor a kész, már körbevágott könyvet (vagy akár például névjegykártyát) az oldalain színezik (általában aranyozzák), azt az eljárást nevezzük élmetszésnek.

Élőfej

Az oldal tetején elhelyezkedő, minden oldalon megismétlődő, általában változatlan tartalmú területet nevezzük élőfejnek.

Előzék

Keménytáblás könyvek esetében, a táblát a könyvtesthez rögzítő, nyomatlan, vastagabb (nagyobb grammsúlyú) papírt nevezzük előzéknek.

Eredeti

Minden, még fel nem dolgozott anyagot, ami szükséges a végtermék előállításához eredetinek hívunk. Ezek lehetnek szöveges tartalmak, szkennelt dokumentumok, digitális képek, vektorgrafikus ábrák vagy akár dia pozitívok is.

Fedél

Kartonált (puhafedelű) kötéssel készülő könyvek borítóját nevezzük fedélnek. Ez többnyire nyomott és valamilyen felületkezeléssel ellátott, vastagabb papírra készül.

Fejezetcímoldal

Könyvek esetében minden fejezet egy új oldalon kezdődik, ami szinte minden esetben a jobb oldalra, azaz a páratlan oldalra esik, akkor is ha mellette így üres marad.

Fekvő formátum

Minden olyan anyagot, amit fektetve tudunk elolvasni, fekvő formátumnak nevezzük, függetlenül attól hogy milyen típusú kiadványról van szó. Fontos megemlíteni, hogy ha nyomdai méretet ad meg, minden esetben először a vízszintes, majd a függőleges oldal méretét kell megírnia mm-ben (vagy esetleg centiméterben nagy méretű anyagoknál). Például egy fekvő A/4 kiadvány mérete helyesen: 297 x 210 mm.

Felhasználási terület

Fontos ismerni, hogy a végtermék hol, milyen körülmények között kerül végfelhasználásra, mennyire fontos a hosszú élettartam (például irodai dekoráció, vagy kirakat dekoráció esetében), mennyire van kitéve az időjárásnak vagy a direkt napsütésnek. Ez alapján tudunk döntést hozni az alapanyagok és a befejező eljárások (lakkozás, fóliázás például) kiválasztásakor.

Felületkezelés

Általában a lakkozást, UV lakkozást, fóliázást nevezzük felületkezelésnek. Mind a lakk, mind a fólia lehet fényes, selyemfényű vagy matt, ahogy az adott anyag megkívánja. A felületkezelés segít, hogy a nyomtatvány időtállóbb és exkluzívabb megjelenésű (formalakk) legyen.

Flexo nyomtatás

Általában csomagolóanyagok nyomtatásánál használjuk a flexo technológiát. Jellemzően fémfóliákra, műanyag alapanyagokra készülnek a nyomatok. Speciális tulajdonsága, hogy egy flexibilis, hajlékony nyomóformával visszük fel a festéket a hordozóra.

Fül

Jellemzően könyveknél használt, a belő oldalra visszahajló fül. Általában ajánló, rövid életrajz vagy ismertető kerül, esetlegesen a szerző fotójával.

Füzet

A kisebb méretű és terjedelmű, irkafűzött kiadványokat nevezzük füzetnek. Abban az esetben érdemes a füzetet választani, ha csak időszaki kiadványról, bemutatkozó anyagról beszélünk, és nem alapfeltétel a kiemelt tartósság. Természetesen fóliázással ezeknek a kiadványoknak is jelentősen megnövelhető az élettartama.

Gerinc

A nyitási oldallal szemben lévő, élüknél találkozó lapok összessége alkotja a gerincet. A gerincre szokás nyomtatni könyvek esetében a szerző, a könyv vagy kiadvány címét és a kiadó logóját. Folyóiratok esetében a cím, a megjelenési szám és az évfolyam kerül általában feltüntetésre.

Gömbölyített gerinc

Keménytáblás kiadványok esetében, ha a kiadvány nagyobb terjedelmű, érdemes a gömbölyített gerincet alkalmazni.

Grammsúly

A papír vastagságának meghatározó mérőszáma a grammsúly, ami az egy négyzetméterre eső grammsúlyt jelenti pontosan. Alapvetően minél nagyobb a grammsúly, annál vastagabb papírt jelent, de természetesen az anyagok sajátosságai miatt ez akár eltérő is lehet azonos adatok mellett.

Hajtás

Minden gépileg vagy kézileg történő törés a papíron hajtás. Általában egyszeri hajtásról beszélünk, amikor egy nyomott ívet középen ketté hajtunk. A hajtások száma akár több tíz is lehet, például leporelló anyagok esetében, és nem minden esetben az oldal közepi hajtást jelenti.

Impresszum (kolofon)

Általában külön oldalon elhelyezett információk a kiadóról, szerzői jogokról, nyomdáról és a nyomásról.

Imprimatúra

A nyomás előtti utolsó levonat, amit a megrendelő, vagy az arra jogosult személy aláírásával jóváhagy.

ISBN szám

Nemzetközi, 10 jegyű azonosítószám, amit jellemzően az impresszumban helyezünk el. Igényelni az Országos Széchenyi Könyvtár fennhatósága alá tartozó Magyar ISBN és ISMN Irodától lehet. Magyarországon az ISBN használata ajánlott az egyszerűbb értékesítés miatt, de nem kötelező. Változatlan újranyomáskor nincs szükség új ISBN számra, de ha a tartalom javított, bővített, akkor igen. Könyvsorozatok esetében szükséges ISSN számot is igényelni a teljes műre, és külön ISBN számot minden egyes kiadványra. Minden ISBN számmal ellátott műből kötelespéldányokat kell küldeni az Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány és Kiadványazonosító Osztályának.

Kasírozás

Kiállítási anyagok, dekorációs elemek esetében használt eljárás. Bármilyen nyomott anyag, vagy akár fotó általában lemezre, műanyagra vagy fára történő felragasztását nevezzük kasírozásnak.

Keménytáblás kötés

A könyvek borítójának merevítését szolgáló, általában 2-3 mm vastag lemez, amit a borító anyaga alá ragasztanak be. Nagyban növeli az így készült könyvek tartósságát.

Képfelbontás

A képek felbontását DPI-ben mérjük, mely az egy hüvelyre jutó képpontok számát jelöli. Nyomdai munkákhoz általában az 1:1 méretű, 300 DPI felbontású képek javasoltak. Ennél nagyobb felbontás csak művészeti anyagoknál, fotóalbumoknál javasolt.

Kereszthajtás

Nyolc oldalas végterméket eredményező, kétszer, keresztben meghajtott ív.

Kifutó kép

Minden olyan képi elemre, ami a vágási területen kívülre esik, kifutót kell rakni. Mivel a vágás sosem 100%-ban pontos, ha ezt elmulasztjuk nagy esélyünk lesz rá hogy a vágott anyag szélén a képi elem helyett a papír színét fogjuk látni egy vékony csíkban. Minden kifutó elemre lehetőség szerint 5 mm, de minimum 3 mm kifutót szükséges hagyni! Nagyon fontos, hogy a kifutó részre már semmilyen fontos tartalmi elemet ne szerkesszünk.

Kilövés

Nyomtatáskor, mivel általában a nyomott méretnél jóval nagyobb méretű ívre dolgozunk, az oldalak elő és hátoldalát szükséges úgy összetenni, hogy a vágás után a megfelelő oldalra kerüljenek. Például egy nyolc oldalas kiadványnál, az alábbiak szerint kerülnek párba az oldalak: 8-1, 2-7, 6-3, 4-5. Tűzés után így kerülnek a megfelelő helyre, így lesz olvasható a kiadványunk. Ledáskor kérjük a teljes anyagot egy fájlban, lehetőleg nyomdai pdf-ben elküldeni, kollégáink pedig célszoftver segítségével elkészítik a megfelelő kilövési mintát.

Könyvjelzőszalag

Lehetőség van ragasztókötés esetén egy szalagot beragasztani a gerincbe, ami könyvjelzőként használható olvasáskor.

Könyvjelző

Általában a kiadó reklámanyagát tartalmazó, a könyv méreténél kisebb, keskeny, vastagabb papírból készült csík.

Körülvágás

A kiadvány elkészítésének végső állomása, a körülvágás. Egy vagy kétoldalas kiadvány esetén mind a négy oldal vágásra kerül. A már esetleg tűzött, hajtott kiadványt a gerincen kívül minden oldalon körülvágjuk, így nyeri el az egységes formát és a végleges méretet.

Kötésmargó

A kötésmargó a tükörméreten kívül helyezkedik el. Bizonyos részei elvesznek a gyártás során, így ügyeljünk rá hogy ide fontos tartalom már ne kerüljön.

Kötészet

A kötészeti műveletekbe számtalan folyamat beletartozik: összehordás, hajtás, biegelés, riccelés, vágás, stancolás, tűzés, ragasztás, lyukasztás, sarokkerekítés. Még a tervezés fázisában szükségszerű átgondolni hogy milyen kötészeti eljárásokat alkalmazunk majd, hiszen ennek függvényében kell kialakítani a kiadványt. Fontos hogy lehetőleg előre tudjuk a végleges oldalszámot és a papír típusát, mert ha nagy a változás, akkor módosítani kell például a tükörméretet vagy a kifutó méretét.

Lakkozás

Az egyik leggyakrabban választott felületnemesítési eljárás. Amellett, hogy tartósabbá teszi a kiadványt, hiszen meggátolja a festék lehúzódását, különleges megjelenést is biztosít. Esztétikailag nagyban növelhető a kiadvány megjelenése formalakk alkalmazásával, amikor nem a teljes oldalt, csak bizonyos elemeket lakkozunk. A Color Nyomdában lehetőség van speciális, változó vastagságú vagy 3D hatású lakkfelületek kialakítására is.

Lehúzódás

Ha a nyomtatáskor nem szárad kellően gyorsan a festék, akkor a rákerülő következő ív lehúzhatja azt. Nem megfelelő száradási idő biztosítása esetén az utómunkák során is lehúzódhat a festék.

Leporellóhajtás

Általában szórólapoknál, brossúráknál alkalmazott, többszörös hajtogatási módszer, melynek végeredménye képpen az anyag harmónika szerűen csukódik össze.

Lyukasztás, fúrás

A végleges anyagba lyukakat készítünk. Pár oldalnál lyukasztógéppel, vastagabb kiadványok esetében fúróval történik a lyukasztás. Praktikus megoldás lefűzhető anyagok esetében.

Magasnyomtatás

Ma már kevésbé használt, hagyományos nyomtatási eljárás. A lényege, hogy a nyomóelemek kiemelkednek az alap síkjából, így csak ezek veszik fel a festéket a festékezőből. Ma a technológia az egyedi letterpress nyomatokon keresztül kisebb reneszánszát éli.

Mélynyomtatás

Ellentétben a magasnyomtatással, a mélynyomtatásnál a nyomóelemek a nemnyomóelemeknél mélyebben helyezkednek el, kis üregek formájában. Az árnyalatok így nem csak a rács sűrűségével, hanem a csészék mélységével is szabályozható. Általában csak drága, művészi kiadványokhoz használják, mivel a nyomólemezek elkészítése rendkívül drága, és a festék mérgező, csak speciális elszívó berendezéssel együtt használható.

Műnyomó papír

A leginkább elterjedt papírfajta. Remek tulajdonságai lehetővé teszi a szép fotós, illusztrációs anyagok nyomtatását, akár matt, akár fényes felületben gondolkodunk.

Négyszínnyomás (CMYK)

Minden, ami színes a nyomatokon, a négy alapszínből áll össze. Ezek a cián (C), magenta (M), sárga (Y) és a fekete (K).

Nyers méret

A felhasznált alapanyag teljes mérete, mely tartalmazza az összes, nyomáshoz szükséges jelet, illetve a kifutót is. Ezt körülvágva kapjuk meg a végleges, vágott méretet.

Nyomtatás

Ma már egyre inkább uralkodó a digitális nyomtatás, főleg kis példányszámú anyagok esetében, de gyakorlatilag mindent nyomtatásnak nevezünk, ahol valamilyen technológia segítségével festéket viszünk fel az alapanyagra.

Nyomóforma

Az a nyomóforma, amelyről a nyomtatás során a festék átkerül a nyomathordozóra. Ez a forma tartalmazza az összes nyomtatandó elemet.

Ofszet nyomtatás

A ma legelterjedtebb, hagyományos nyomtatási eljárás. A nyomólemez sík, fotótechnikai eljárással érzékenyítik a felületét, ami ezek után bizonyos helyeken nem vesz fel festéket, így alakul ki a nyomóforma. A lemezen sem kiemelkedés, sem bemélyedés nincsen, felületéről egy gumilepedő segítségével kerül át a festék a nyomathordozóra, ezért is hívjuk offset, azaz közvetett nyomtatásnak.

Opacitás (áttetszőség)

Az anyagok áttetszőségét százalékos mértékben adják meg. A 100% azt jelenti, hogy az anyag egyáltalán nem áttetsző. Akkor van jelentősége, ha az ív mindkét oldalát megnyomjuk.

Pagina

Általában az oldalak alján elhelyezett oldalszámozás, bár ma már a kreatív szabadságnak hála ez nincs kőbe vésve.

Pántolás

Az elkészült termékek, csomagolás után műanyag pánttal kerülnek összefogásra, vagy raklapra rögzítésre a szállítás megkönnyítése érdekében.

Pantone színek

A Pantone cég többféle egyedi színskálával is rendelkezik. Amennyiben ebből választunk cégünknek arculati színt, vagy színeket, garantálhatjuk hogy bárhol is gyártják nyomdai termékeinket, mindenhol azonos színű lesz a végeredmény. Lehetőségünk van továbbá kész, az alapszínekből nem kikeverhető speciális színt is választani, akár aranyat vagy ezüstöt is.

Papír felület

A papírok felületét egy bevonattal látják el, így biztosítva nekik egyedibb megjelenést, vagy akár jobb színvisszaadást. Legtipikusabb felületek a fényes vagy a matt, de lehetnek akár színezett felületek is. A felület nem csak a megjelenést, de akár az átlátszóságot, vagy a fényvisszaverő képességet is befolyásolja.

Papír szálirány

A szálirány meghatározó mind a nyomás, mind az utómunka folyamán. A száliránynak jellemzően párhuzamosan kell futnia a hajtással vagy a gerinccel. Meghatározza továbbá hogy hogyan hajtható a papír törés nélkül.

Papírméret

A legjellemzőbb méretek az A és B méretek, de borítékok esetében például a C előtagot alkalmazzák leggyakrabban. Ezen belül a számozás A/1, B/1 minden esetben a legnagyobb méretet jelöli, a következő szám a hosszabbik oldal felezését takarja minden esetben. Minden esetben milliméterben számolunk a papírméreteknél.

Páratlan oldal

Minden esetben a jobb oldalra esik, hiszen a borító az egyes számú oldal.

Páros oldal

A termékek baloldalán elhelyezkedő oldalak a páros oldalak.

Példányszám

A végleges, megrendelt és legyártott mennyiség összessége.

Perforálás

Szaggatott késsel történő felületkezelés. A szaggatás mentén könnyen, és szakadásmentesen választható el a papír két része egymástól. Gyakran találkozhatunk ezzel a megoldással a számlákhoz csatolt postai csekkek esetében.

PostScript

Nyomdaipari szabvány leírónyelv. A pdf megjelenése előtt minden levilágításra kerülő anyag ebben a formátumban került a nyomdába. Eszközfüggetlen, magában foglalja az összes grafikai és szöveges elemet.

Rácssűrűség

Szokásos értéke 150 vagy 175 lpi, azaz vonal/hüvelyk (lines/inch). Azt határozza meg, hogy milyen sűrűn helyezkednek el a raszterpontok egy adott elemen.

Raszter

A képpontok nyomtatáskor használt elnevezése. Nagy felbontás esetén gyakorlatilag láthatatlanok, kisebb felbontás esetén azonban akár szabadszemmel is jól megfigyelhetők. Jó példa erre az óriásplakát, amit általában 1:10 méretben 300 dpi felbontással adnak nyomdába, és nyomás előtt tízszeres méretre növelnek. Ezek a pontok messziről nem látszanak, de minél közelebb megyünk annál inkább szembetűnőek.

RGB (additív színkeverés)

A vörös (R), a zöld (G) és a kék (B) színek az RGB színek. Ezt a színtért használják általában a digitális megjelenítők, mint amilyenek a monitorok vagy televíziók is. Az RGB szinte minden esetben nagyobb színtér reprodukcióra képes mint a CMYK, ezért is fontos, hogy nyomdába adás előtt átalakítsuk képeinket és egyéb anyagainkat. A leginkább szembetűnő változást a „világító” színeknél fogjuk tapasztalni, amik csak plusz szín nyomásával, speciális festékkel reprodukálhatók nyomdai kivitelezés során.

RGB vagy CMYK?

A legfőbb különbség, hogy míg az RGB egy összeadódó (additív) színkeverés, addig a CMYK kivonásos (szubsztraktív). Ennek a meghatározó különbségnek köszönhető, hogy a monitoron látható színek sokszor egyáltalán nem reprodukálhatók nyomtatás során.

Riccelés

Az öntapadós papír felső rétegének, speciális géppel történő átvágása a riccelés. Ezzel az eljárással alakítjuk ki a matricák, etikettek végleges méretét, így határozzuk meg hogy hol fognak elválni egymástól, és biztosítjuk hogy egyszerűen leválaszthatóak legyenek az alsó rétegről. Nem csak egyenes vonalban, hanem egyedi formára is van lehetőség a riccelés során.

Spirálkötés

Az egyik leggyorsabb kötészeti eljárás. Rengeteg színű és anyagú spirálból választhatunk, műanyag vagy fém alapanyagokból. Rengeteg méret áll rendelkezésre, a kiadvány vastagságához vagy típusához mérten. A spirálkötés egyik nagy előnye, hogy teljesen síkba nyitható, ezért is alkalmazzák előszeretettel például naptárak esetében.

Stanckés

Magát a szerszámot, vagyis a kívánt forma vágásához használt eszközt nevezzük stanckésnek.

Stancolás

A kész termék egyedi formára vágása, előre elkészített stanckés segítségével. Formája szinte bármilyen lehet, csak a képzeletünk szabhat határt. Préseléssel működik, azaz a kész papírt, vagy kartont nagy erő segítségével préselik a késekhez, így az kivágja a megfelelő formát. A stancformát lehetséges biegelő formával kiegészíteni, így egy menetben készülhet el a végtermék.

Szennycímoldal

A szerző nevét és a mű címét tartalmazó oldal. Minden esetben ez a könyv nyitóoldala.

Színkezelő rendszerek (color matching)

Ha nem használunk egységes színkezelő rendszert, könnyen elképzelhető, hogy teljesen másként fog megjelenni egy adott munka a monitoron, a proofon és a nyomdagépen. Lehetőség van akár már a szkennelés folyamatától indulva, a monitorokon át a nyomtatókig mindent összekalibrálni, így biztosítva a tökéletes végeredményt.

Színtartomány

A legismertebb, sztenderd színtartomány ma az sRGB. Ezt az IEC szabványosította még 1999-ben, azzal a céllal, hogy elősegítsék az egységes színvisszaadást, és mára a legismertebb szabvánnyá vált sok iparágban. Ha egy eszköz leírásában azt olvassuk, hogy sRGB 100% (vagy estenként magasabb érték is lehet), akkor biztosak lehetünk benne, hogy az eszköz alkalmas komolyabb munkák elvégzésére is. Nem ritka, hogy egy olcsóbb monitor alig 70-80% közötti sRGB tartományt képes megjeleníteni, ezeket ha lehet kerüljük el vásárláskor. Ugyanez igaz akár a digitális fényképezőgépek, szkennerek vagy nyomtatók esetében is. Ha eszközeink egységesen támogatják a teljes sRGB színtartományt, akkor jó eséllyel azonos képet fogunk látni mindegyiken.

Természetesen az sRGB mellett még sok szabvány létezik, ezek közül a nyomdaiparban, vagy grafikai iparban az AdobeRGB a legelterjedtebb. Ennek színtartománya nagyobb, mint az sRGB-nek, így teltebb, több árnyalatot tartalmazó anyagok hozhatók létre, viszont ezt már csak a jóval drágább eszközök támogatják.

Tamponnyomás

Amennyiben nem sík felületre szeretnénk nyomtatni, elsőként a tamponnyomás szokott felmerülni mint lehetőség (ma már a lézer nyomtatás is jelentős részt képvisel ezen a területen). Az eljárás közvetett nyomtatási eljárás, azaz egy köztes hordozórétegre kerül át a festék (ez a tampon), és innen kerül át a hordozóra. Maga a tampon biztosítja a technológia különlegességét, hiszen szinte bármilyen formát képes felvenni. Hol alkalmazzák a tamponnyomást? Szinte mindenhol, jelölések elhelyezésére vagy dekorációs célból: csak nézzen körül maga körül, vagy az autójában, és meglátja milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

Tipográfia

A tipográfia valamikor egy teljesen különálló szakma, sőt, művészeti vonal volt, ma már mondhatjuk hogy elvárás minden grafikustól, tördelőtől a tipográfia alapos ismerete. Célja, hogy könnyen olvasható, esztétikus írásképet alakítson ki bármilyen kiadvány esetében.

Tördelés

A beérkezett nyersanyagok (szövegek, képek, ábrák) végleges, előre egyeztett formában történő elhelyezése. A tördelés SOSEM WORDBEN történik, az ugyanis egy szövegszerkesztő program, tehát az alapanyag elkészítésére alkalmas. Általában Adobe InDesign-t vagy QuarkXPress-t használnak a szakemberek, de vannak természetesen más lehetőségek is.

Utánnyomás

Ha egy már egyszer elkészült anyagot, változtatás nélkül újra megrendelnek, abban az esetben utánnyomásról beszélünk. A digitális nyomásnál nincs nagy jelentősége, hiszen nincs plusz költsége a nyomóforma elkészítésének, hagyományos nyomtatáskor azonban jelentős összeget takaríthatunk meg vele.

UV-lakkozás

Egy speciális, egyre elterjedtebb lakkozási eljárás, melynek során az UV fényre érzékeny lakkot egy ultraibolya fényű lámpa segítségével megkeményítenek, így nem kell a száradásra várni.

Vakdombor (Dombornyomás)

Ha festék nélkül, egy nyomóformával csak domború vagy homorú felületet alakítunk ki az anyagban, akkor azt vakdombornak, vagy dombornyomásnak hívjuk. Általában vastagabb felületű anyagokon alkalmazzuk.

Vágójel

A vágójeleket minden esetben a hasznos felületen kívül helyezzük el. Ezekkel a jelekkel adjuk meg, hogy a végleges anyagot hol kell felvágni.

Változó adatnyomtatás

Sok esetben szükség lehet perszonalizált, egyedi adatokat tartalmazó nyomatokra. Ilyenek például a címzések, a névre szóló meghívók vagy a számlák is. Ma már az összes ismertebb szoftver kínál megoldást erre (az InDesign például a data merge funkiót), akár egy excel táblát használva kiindulási alapnak.

Vektoros grafika

A vektoros grafika előnye, hogy bármekkora méretűre is nagyítjuk vagy kicsinyítjük, nem romlik a minősége. Általában logók, illusztrációk, kisebb, fotót nem tartalmazó anyagok (pl. névjegykártya) előállítására használják. További előnye, hogy jelentősen kisebb méretű és gyorsabban feldolgozható mint a raszteres grafika.

Vonalkód

Optikailag egyszerűen és gyorsan leolvasható kód, amelyet változó vastagságú vonalak alkotnak. Leggyakrabban a kereskedelmi csomagolásokon találkozhatunk vele. Nagyon megkönnyíti és felgyorsítja az adott termék azonosítását raktározás, logisztika vagy bolti értékesítés során. Egységes szerkezetű rendszer, ma már egy vonalkód generátorral (bacode generator) bárki, online készíthet magának vonalkódot, amennyiben már rendelkezik EAN számmal.

Vízjel

Általában biztonsági célokat szolgál. A papír gyártásakor kerül a hordozóra, szinte lehetetlen másolni. Általában csak fény felé tartva, a hordozón átnézve láthatjuk.

Zsugorfóliázás

Ha elkészült a termék, előre meghatározott darabszámot tartalmazó csomagokban kerül szállításra. Hogy a termékek csússzanak szét, és megóvjuk őket szállításkor a koszolódástól, fóliába tesszük őket. Ahhoz, hogy ez a fólia tökéletesen körbeölelje a csomagot, zsugorítani kell forró levegővel, majd a fóliát a megfelelő módon levágni.